Az 50-es és 60-as években nemcsak az egyházközségre kellett figyelnie a papnak, hanem alkalmazkodnia az állami előírásokhoz is. Mindez kitűnik több iratból is. Ezekben az években többször találtam a Tanács Művelődési Osztálytól iratokat, melyben engedélyezik, hogy Babej Béla az állami ált. iskolában hitoktatóként működjön. A hittanra való beíratás az iskolában történt, s az igazgató hivatalos levélben értesítette paróchus urat, hogy hány gyerek iratkozott be gk. hittanra.
Püspök Úr által kiadott 1955. évi XV. sz. körlevél 2286 sz. rendelete alapján a templomban 2 alkalommal kell keresztény oktatást biztosítani (hangsúlyozva, hogy ne hittanóra legyen, csak az anyag világos előadása), 1 vasárnapi és 1 köznapi oktatást. Ezen nemcsak a gyerekek, de a felnőttek jelenléte is kívánatos.
Személyes problémájukra is fény derül, mivel Andor fiuk „angol kóros”, s Babej Béla csökkentett kongruájú, ezért segélyt kér a szociális alapból.
Püspök Úr felkéri a papságot, hogy 1961. jún. 29-től esti miséket is végezzenek. Azoknak, akik „nem rendelkeznek bibandi, vagy trinandi misézési fakultázzsal, jelen intézkedéssel megadom.”
1961-ben kéri az egyházközség a Műemlékvédelem anyagi segítségét a régi fatemplomból megmaradt ikonok és gyertyatartók restaurálásához. A kérvényt elutasítják.
A kor szellemét idézi, hogy Miklós püspök körlevélben felmenti a böjti fegyelem alól a paptestvéreket, családjukat és a hívő közösséget. Kéri, hogy a feltámadás szertartását ősi előírásoknak megfelelően éjfélkor, vagy kora hajnalban végezzék, de körmenet nélkül bent a templomban. Mivel ápr. 4. húsvét 3. napjára esik, felhívja a figyelmet, hogy a papok vegyék fel a tanács helyi szerveivel a kapcsolatot az istentiszteletek megfelelő idejének megállapítása végett.
Más évben május 1. vasárnapra esik, szintén egyeztetni kell a tanács helyi szerveivel.
Babej Béla engedélyt kér püspök úrtól bérmálásra.
1961-ben Dr. Brezanóczi Pál fog Felsőgagyban bérmálni, s szeretné ő is a felsőgagyi, s a fáji római pap által megkeresztelt gk. híveket megbérmálni.
A 60-as években a főesperesi hivatal felülvizsgálatot tart. 82 kérdésre adott rövid válaszokkal méri fel az egyházközséget. Megállapítást nyer, hogy a lelkész minden szempontból rendben találtatott. Kántor nincs, Szabados Zoltán vezeti az éneket a gyakorlott hívekkel. A templom felszerelése rendben, a festés felújításra szorul. A lelkészi hivatal könyvei rendben, megfelelően elhelyezve. 17 születés, 10 haláleset történik az évben. Szentségek nélkül ketten haltak meg (vízbefúlás, önakasztás). Nincs egyke elterjedve. Egyházi épületek rendben tartva, melléképületek elavulóban.
A Magyar Országos Levéltár filmre veszi az ország valamennyi 1895 előtti anyakönyvét, ezért Egyházmegyei Főhatóságunk elrendeli, hogy a mellékelt kérdőpontok szerint kimutatást készítsenek, s küldjék be a főhatósághoz.
Sok irat keresztelést, házasságkötést közöl, melyek Anyakönyvi bejegyzés céljából érkeznek. Több iratot találtam reverzális adásáról. Pl.: 1968/32 „Szilágyi Piroska a ref. vallásból Egyházunk kebelébe áttért”, gyónásban és áldozásban részesítette a görömbölyi pap.
Megjegyzés a lap alján „A vőlegény 1968. VI. 7-én gyónt Alsógagyban.”
A 60-as évek végén Polonkai Imre egyházügyi tanácsos a baktakéki templom festésére engedélyt ad.
1972-ben gyűjtést hirdetnek a vietnámi háború áldozatainak megsegítésére. Az egyházközség új kerítést épít a paróchia utcai frontján.
A helybeli gk. pap nem akarja engedélyezni, hogy templomunkban római mise legyen. Hajdúdorogi Püspök 859/1969. sz. alatt nem engedélyezi a latin misézést. (Eredeti leirat esperes úrnál.)
1973-ban a község gör. kat templomának tornyát földmérési jellé nyilvánították (torony magassága 206,08 m).
A 60-as években 2. 3. liturgia végzésére is adott engedélyt Püspök Úr. 73-as intézkedés „csak elsőpénteken, május, október hónapokban, nagybőjt hétköznapjain végezhető második szentmise, harmadik sohasem!”
Az 1972-es jegyzőkönyvből értesülünk a harangozó lemondásáról. Hosszas tárgyalás után a képviselőtestület úgy dönt (mivel senki nem vállalja a harangozást és takarítást), s „enélkül a templom nem lehet”, felkérik Babej Andort a harangozói munka ellátására, s ezért családonként 50,-Ft-ot fizetnek , a takarítást a hívek családonként fogják ellátni, fizetés nélkül.
73-ban a központi díj új kivetéséről találtam adatot. Baktakék 10.000,-Ft-ot köteles befizetni. Múcsony 20.000,-Ft, Szuhakálló 13.500,-Ft, Ózd 11.500,-Ft, Homrogd 10.500,-Ft befizetéssel előzi meg, így Baktakék igen előkelő 5. helyen szerepel Baskóval és Edelénnyel egy szinten, a 28 paróchia közül. Mindez mutatja, szép számmal voltak ebben az időben Baktakék gk. hívei.
A rekollekcióra való meghívó változatos, egyszer Múcsonyban, majd Edelényben, majd Abaújszántón tartják. Nagyon jó, hogy a papi továbbképzést mindig követi adminisztratív ügyek, indítványok megbeszélése.
Hittan beíratásról évente találok körlevelet a püspöktől. Több évben megtaláltam az állami iskola igazgatójának értesítését, s ő név szerint megnevezi a gyerekeket, akik görög kat. hittanra fognak járni.
1974-ben Babej Béla nyugdíjazása kapcsán pályázni lehetett Baktakék paróchiára. Füzesdi Mihály, akkor perei pap jan. 28-án benyújtotta pályázatát. 1974. február 20-án prof. Dr. Timkó Imre kormányzó helynök irata a következőképpen szól: „Pályázat alapján kinevezem Önt a nyugdíjazás során ténylegesen és jog szerint megüresedett Baktakék paróchiára és javadalmára paróchusnak.”
Miután szakemberekkel és a képviselőtestület embereivel felmérik a paróchia épület állapotát, úgy látják, túl sok költséggel járna a felújítás, ezért új építésébe kell gondolkodni. Első lépésben az istálló elbontását kérvényezik állami és egyházi oldalon. Az a terv, hogy 1-2 évig Peréről látná el a papi teendőket, mivel a nyugdíjas pap a régi parókiában marad, s közben építkeznének.
1.Önkéntes megajánlás250.000,-Ft
2.A régi paróchia anyaga60.000,-Ft
3.Társadalmi munka90.000,-Ft
400.000,-Ft
Az átadás-átvételről szóló jegyzőkönyvben említés történik alapítványi misékről, melyeket az átadó pap még nem végzett el. Másik iratban tájékoztat Krenyiczki István ker. esperes arról, hogy „Róma az elévült alapítványi miséketösszevonta… szíveskedjenek pontosan utánanézni és aszerint rögzíteni a kötelezettségeket.”
Az építkezés gondjai mellett sok pasztórációs öröme is volt Füzesdi Mihály atyának. Marincsák Gyulán ész. Soltész Katalin ref. vallású kéri, hogy „gör. szertartású Egyházunk tagja legyen”
„Ez a szándéka komoly és megfontolt. 15 évvel ezelőtt kötött házasságot Marincsák Gyula gör. kat. hívemmel. A házasság tartalma alatt ismerte meg vallásunkat. Istentiszteleteinken példamutatóan részt vesz. Gyermekeit is így neveli.” 1974. júl. 28-án megérkezik az engedély. (Az ő leszármazottuk Marincsák László gör. kat. pap, neki a fia Marincsák Gergely is elkezdte papi tanulmányait.)
Ez egy szép történet, mely átnyúlik Polyák Péter működésébe is, mivel a mai napig mindketten rendszeres templombajárók, hétköznaponként is.
1975. dec. 15-én Timkó Imre püspök felkérte a papságot, jelentsék, hogy egyházközségükben rendben folyik-e a hitoktatás, jár-e valaki indokolatlanul ellenőrizni, a szülőket, gyerekeket lebeszélte-e vagy megszégyenítette-e valaki? A 2409/1975. sz. iratra a következő válasz lett elküldve: „A mai napig a templomi hitoktatás rendben folyik.”
A paróchia építése körül sok a bonyodalom, hol a pala rossz minőségű, hol a pénz fogy el, hosszadalmas levelezések folynak. 1976-ban 30.000,-Ft segélyt kap az Egyházközség az Adminisztratúrától. Látható, hogy sok fizikai és szellemi munka is fekszik a szép, kényelmes, új paróchia épületében.
A hívek jó szándékú összefogása is megtapasztalható, nagyon sok társadalmi munkát végeztek az építkezés folyamán, mely összekovácsolta őket.
1976. októberében súlyos viharkár érte templomunkat, a letépett bádoglemez helyett palával fedik be a templomot, az anyagi fedezetet a biztosító és a hívek önkéntes adománya teszi ki. (Itt jegyzem meg, hogy ez mára, 2006-ra elavult, a palák repedésein beszivárog a víz, amely a boltozaton rongálást okozott. Az újrafedés tervezete püspök úr jóvoltába ajánlva, asztalán fekszik.)
A hitélet elmélyítése, és új élmények szerzése érdekében zarándoklatot szervezett 1983-ban az Egyházmegye, melyre jelentkezhettek papok és hívek. Arról nem találtam adatot, részt vett-e valaki Baktakékről is.
1983. szept. 1. hatállyal püspök úr megalapította az encsi szervező lelkészséget. „Az új lelkészséghez soroltam a Baktakékhez tartozó Abaújdevecser filiát.”
Megsűrűsödtek a 80-as években a Hazafias Népfront gyűlésére invitáló meghívók, és azokról való tájékoztatók.
1984. májusában Bécsből kapcsolóórát kapott ajándékba az egyházközség, kérik a vámügyet, engedjék el a vám költségét, hiszen kis egyházközségről van szó, s harangozót nem tud alkalmazni, ezért kapta az órát. (Nem engedik el.)
Az Állami Egyházügyi Hivatal hozzájárult, hogy az iskolai és a templomi hitoktatás mellett a paróchián is lehet vallási oktatást és nevelést végezni, de ehhez engedélyt kell kérni. Paróchus Úr megkérte az engedélyt – a tanácstól és püspökségtől is – hiszen a templomban nem volt megoldva a fűtés.
A Magyar nemzeti Galéria II. János Pál pápa magyarországi látogatásával összefüggésben kiállítást rendezett a Kárpátok vidékének ikonfestészetéről. Erre az időszakra kölcsönkérték a 3 db. 17., 18. századi ikont, és a körmeneti keresztet. Paróchus Úr kérése az volt, hogy a 4 db. szintén 18. századi 150 cm magas festett gyertyatartókat a kölcsönzés fejében restaurálják. Ennek eleget tett a múzeum.
A 90-es években megkezdődnek, és le is folynak az 50-es években elvett egyházi ingatlanokról való tárgyalások. Baktakéken 2 ingatlan (iskola és kántor-tanítói lakás), Alsógagy filiában 1 ingatlan (iskola) visszaadása valósul meg.
2000-ben a visszakapott és lelakott ingatlanok eladására kerül sor. Mivel a két ingatlan egy telken helyezkedik el, vevők tolongására nem számíthat az Egyházközség. A vételár 1.000.000,-Ft, amit a vevő ajánl, és ami az összehívott képviselőknek megfelel. Füzesdi Mihály tájékoztatta az egybegyűlteket, hogy a vétel árát be kell fizetni az Exarchátus Gazdasági Hivatalába.
A 2001. évben papváltásra került sor. Füzesdi Mihály akkori parókus a múcsonyi parókiára kapott kinevezést, a helyét pedig Polyák Péter selyebi parókus töltötte be. Az országok ezen régiójában 5 év nagyon hosszú idő. Betelepülésről nem számolhatunk be, annál inkább fogyásról. Temetések, életerős ember hirtelen halála, súlyos betegségek, testi-lelki leépüléssel.
A 2009. évben papváltásra került sor. Polyák Péter kinevezést kapott a múcsonyi parókiára és a helyét Tótszegi István parókus töltötte be.
A 2011. évben újra papváltás történt az Egyházközségben, mert Tótszegi István parókust kinevezték a B-A-Z Megyei Kórház kórházlelkészévé és egyben sajóvámosi parókussá. Tótszegi István helyét Szepesi Szilárd pácini parókus töltötte be.
A 2012. éveben Abaúj újabb két településén készült el az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelyében meghirdetett - falufejlesztés és megújítás valamint a vidéki örökség megőrzése jogcímben - pályázat eredményeként a baktakéki és az alsógagyi templom, és az alsógagyi ravatalozó felújítása, valamint Alsógagy község két új buszmegállóval, és temető kerítéssel is gyarapodott.
A Baktakéki Görögkatolikus Egyházközség 2009 decemberében pályázatot nyújtott be az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatásra a baktakéki templom felújítására, valamint a falumegújításhoz igénybe vehető támogatásra az alsógagyi templom felújítására. Ezzel egy időben az Alsógagyi Önkormányzat képviseletében Takács László polgármester Úr, aki az elmúlt években rengeteget tett azért, hogy a községe megszépüljön és minél több fejlesztési pénz áramoljon Alsógagyba, szintén pályázatot nyújtott be a ravatalozó és a templom előtti két buszmegálló felújítására. A pályázatokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatósága támogatásra jogosultnak ítélte, ennek eredményeként megvalósult a baktakéki és az alsógagyi templom épületének teljes külső felújítása, az alsógagyi ravatalozó rendbetétele, és a buszmegállók felújítása.
A Baktakéki Görögkatolikus Egyházközség az Európai Unió és a Magyar Köztársaság Kormánya által a baktakéki beruházáshoz 9.979.706 forint, támogatást nyert el, míg az alsógagyi templom felújításhoz 2.274.174 forint, támogatást kapott. Az Alsógagyi Önkormányzat a ravatalozó és buszmegállók felújításához 5.633.612 forint, támogatást nyert el.
A beruházások megvalósításával a települések arculatát pozitívan befolyásoló szép templomok, buszmegállók és egy ravatalozó jöttek létre, amelyek hosszú távon alkalmassá válnak a hitéleti funkcióinak megvalósítására, és arra hogy a település arculatát pozitívan befolyásoló építmények legyenek. A projektek közvetett célja az itt élők életminőségének javítása volt.
A beruházások ünnepélyes megszentelését, 2012. május 17-én, Baktakéken, míg 2012. május 28-án, Alsógagyon celebrálta Dr. Orosz Atanáz a Miskolci Apostoli Exarchátus püspök- exarchája.